Minőség definíciói az egészségügyben

Az egészségügyi ellátás minőségét komplex tényezők és a vevők széles köre határozzák meg, ezért az egészségügyi ellátás minőségének definiálása még napjainkban sem egységes, de a minőség alapvetően mégis a felhasználókról, a páciensekről szól: feltárni és kielégíteni a szükségleteiket, igényeiket, és folyamatosan fejleszteni az ellátás struktúráját, folyamatát és eredményeit.

“A minőség az egészségügyi ellátás olyan tulajdonsága, amely a betegek egészségének maximalizálására törekszik, miután mérlegelte a várható előnyöket és kockázatokat, amelyek az egészségügyi ellátás során várhatóak” (Donabedian, 1980).

„Az egészségügyi ellátás minősége az a mérték, amely –egyéni és populációs szinten – a mindenkori szakmai tudásnak megfelelően javítja az egészségre vonatkozó kedvező eredmények valószínűségét” (Institute of Medicine (USA) )

"Kiváló minőségű az az egészségügyi ellátás, amely a tudományos ismeretek és a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével megfelel a jótékony hatás maximálása és az egészségkárosító kockázat minimalizálása iránt támasztott elvárásoknak." (WHO, 1993)

"Az ellátásra leginkább rászorulók szükségeinek teljesmértékű kielégítése, a szervezet számára a legalacsonyabb költségen, a felsőbb szervek és a szolgáltatást vásárlók szabta korlátok és irányelvek mellett." (Øvretveit)

„A minőség az egészségügyi ellátás lényegi és nélkülözhetetlen összetevője, és a mennyiségi és költség mutatók mellett minden egészségügyi ellátó tevékenység normális jellemzője. A betegellátás jó minősége minden betegnek és közösségnek joga, és valamennyi tagállam kiemelt feladatává vált, különösen a korlátozott források és a költségvetési korlátozások helyzetében.”.
(Miniszteri Bizottság R (97) 17 számú ajánlása)

„Az egészségügyi szolgáltatás minősége olyan értékítélet, mely az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában résztvevők által kinyilvánított és elvárható igények megvalósításának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le.”(EMIKK, 1995)